Kis türelmet kérek szépen mindenkitől a további képekkel, és beszámolókkal kapcsolatban, de a buszon felejtettem a fényképezőgépemet, és kell egy kis idő, amíg visszaszerzem. Azon leszek, hogy minél előbb visszakerüljön hozzám.
zsani
Sajnos ez a nap is eljött. Régi tapasztalat, hogy az első napokon honvággyal küzdő lányok is az utolsó napon még maradnának szívesen... Ez idén sem volt másképp. Igyekeztünk ebbe a napba is érdekes játékokat, eseményeket bezsúfolni.
Mivel 10 órakor kellett elhagynunk, egy kivételével, a szobákat, ezért a reggeli utáni első programunk a "pakolásos játék" névre hallgatott. Ezt úgy kell játszottuk, hogy gyorsan mindenki bevonult a szobába, elővette a bőröndjeit, és minél gyorsabban és hatékonyabban igyekezett azokat a szobában szertehagyott ruhákkal, és a hét folyamán felhalmozott szuvenírekkel megtömni. A győztes elindulhat egy hosszú útra! :o)
Miután sikeresen begyömöszöltünk minden bőröndöt egy szobába, felvágtuk és egy tálcára halmoztuk a napokban vett sárgadinnyét, a Jellinek ikrek édesapja által adományozott görögdinnyét (utólag is köszönjük!), szilvát, almát, barackot, és minden földi jót, ami ilyen melegbe az ember gyermekének jóleshet!
Ezután gyorsan lemostuk a gyömölcsmaradványokat magunkról, hogy ebédig még utoljára felfrisüljünk a medencében.
Miután megszárítkoztunk, játszottunk még egy kicsit: a "családos" játékunkon volt a sor. Az volt a cél hogy a lányok által kihúzott nevek alapán az azonos vezetknévú, értelemszerűen családtagok, egymásra találjanak. Bemutatkozott hát Mikorka Kálmán, Nemoda Buda Jenő,...segítsetek lányok, mik voltak még? :o)
Ebéd után először is eredményt hirdettünk, a tábor teljes ideje alatt zajló pontgyűjtő verseny nyerteseit nagyobb ajándékkal (Csida Ági, Juhász Vivi, Nagy Alex), míg a dobogóról lecsúszott többieket kisebb ajándékkal jutalmaztuk meg.
A buszunk megérkezéséig kipróbáltunk egy új játékot. Lufikat kötöttünk a lányok jobb lábára. Az nyert, akinek a lufiját nem taposták el a küzdőtéren. Volt nagy visongás, nevetés! :) A játék sikerrel debütált, egy második fordulót is kellett rendezni belőle. Az elsőt Várady Zsófi nyerte, a másodikat Csida Ági...
Indulás előtt még az utolsó feszültségeket is kiadhatták a lányok a "kiabálós játékban". Ezt is játszottuk már tavaly: itt az egyik csoportnak egy kb. egymondatos egyszerű üzenetet kell eljutnia a szembenálló másik csoporthoz, miközben közöttük a harmadik csoport nagy kiabálással, hdaonászással igyekszik ezt megakadályozni. Büszkén állíthatjuk: tőlünk zengett a tábor!!! :o)
De csak eljött ez a pillanat is: megérkezett a busz. Úgy alakult, hogy más busz nem lévén a talonban, a társaság luxus-buszt küldött elénk. Nem reklamáltunk.
A sok játék, fürdés, nevetés és kiabálás után a lányok már csak egy dolgot tudtak csinálni a buszban: aludtak.
Reméljük, mindenki jól érezte magát idén is! Nekünk mindenképpen élmény volt!
Utolsó teljes napunk a táborban, ezért igyekeztük rendkívülire szervezni. Első körben lemondtuk a vacsorát, hogy minél tovább tudjunk a Balatonban mókázni.
De ne rohanjunk előre, ez a nap is a reggelivel kezdődött! :o) Reggeli után a szokásos szobaszemlét tartottuk meg, idén az utolsót. Délelőtt medencéztük egy kicsit; itt igyekeztünk teret adni a velünk párhuzamosan táborozó csoportnak is. De azért még így is belefért egy jó adag ökörködés...
Ebéd után lementünk a Balatonhoz, most egy másik szabadstrandot teszteltünk le. A víz hőmérséklete egyszerűen tökéletes volt, a parttól nem messze pedig találtak a lányok egy stéget, amin kiélhették mélybevetődési ösztöneiket is. A nap szenzációja az volt, amikor kiderült, Noémi bizony tud úszni! Komoly evolúciós folyamatot mutatott be a héten úszógumikkal és úszómellénnyel manőverezve. (ld. korábbi napok képei!) Eleinte azt is nehezen hitte el, hogy önmagában egy védőeszköz is fenn tartja a vizen, ma pedig a sekély vízben kipróbálta már azt is, ha csak egy rövid időre is, milyen az úszómellény nélküli lét. Büszkén kitartva a fejét a vízből mutatta be a klasszikus kutyaúszás műfaját, amivel mind a vízben, mind a parton nagy sikert aratott.
Az első vizes turnus után a lányok elkezdték a vacsora helyett kapott hideg-csomag tartalmának majszolását, de általában csak a szendvicsig jutott mindenki, a ruganyosra olvadt Derbi-csokit mindenki a későbbi órákra tartogatták. Közben activity feladványokkal szórakoztatták egymást és minket is. ;o)
A második vizi turnus után Gabi megörvendeztette a csapatot egy óriási palacsinta rendeléssel. Mindenki két palacsintát választhatott, így a 60 feletti palacsinta-rendelésünkkel kétségtelenül rekordot döntöttünk a parti büfé aznapi forgalmában.
Kora este a táborhelyre visszaérve szintén óriási pizza-rendelést adtunk le, mert a meleg étel azért csak jár a gyerekeknek! Várakozás közben megnéztük a szobatáncokat, amik egyszerűen frenetikusra sikerültek!! De tényleg! Nagyon ügyesek voltak a lányok!
itt majd lesznek képek is...
Utána táncoltak még egy kicsit, majd nem lévén már más dolgunk, a sötét udvaron, egymást pisszegve vártuk pizzánkat, ami csak nem akart megérkezni... És mégis, fél11 magasságában meg is érkezett a vacsoránk, hál'Istennek az íze kárpótolt minket a hosszú várakozásért!
Ezután jóllakottan mindeki nyugovóra tért, hogy utolsó éjszakáját durmolja át a táborban.
Egyre nehezebb felkelni.
Sonkás-paprikás kenyér után a már szintén hagyományosnak számító aláírásgyűjtő játékunk kezdődött el. A lányok buzgón szólítgattták le a táborba tegnap érkezett, mitegy 70 fős csoport tagjait. Ekkor még nem tudták, hogy este is lesz lehetőségük a gyűjtésre.
A nagy melegre való tekintettel ismét a medence partján kötöttünk ki, ahol egészen ebédig múlattuk az időt.
Az ebéd utáni (viszonylag) csendes pihenőben Andi, Gabi, Zsani elment vásárolni, így később mindenki kapott almáspitét, ásványvizet, és Bolero italport. Persze felhívtuk a lányok figyelmét arra, hogy ne a szénsavas ásványvízbe öntsék a Bolerot... lehet tippelni, ennek ellenére kipróbálták-e. :)
.
.
.
kipróbálták!
Kiss Dóri vidoran jelentkezett, hogy a szobájukban Bolero-gejzír keletkezett.
Megint medencéztünk, és megállapítottuk, hogy egyre szuperebb a víz.
Nehéz szívvel parancsoltuk hát ki a lányokat fél 5-kor a vízből, hogy tánctábor lévén tartsunk egy táncórát is.
Az újonan tanult tábortáncok mellett a régieket is átismételtük.
Vacsi után elindultunk Balatonföldvár felé, hogy részt vegyünk a Naplemente-túra fedőnevű hajókiránduláson 8 órától. Az egy órás gyaloglást szokás szerint nyafogás kísérte. Még mindig nem elég edzettek a csajok, pedig mi megtesszük, ami tőlünk telik. A hajó egyébként igazán modern volt, de sajnos a naplementét felhők takarták. A hajótól mindenki kapott egy-egy üdítőt is.
Visszaérve a kikötőbe a láynok azonnal éhen akartak halni, ezért aki akart vett magának gyrost, hamburgert, esetleg hot-dogot. Gerebes Viki palacsintát vett.
A visszaút már valamivel vidámabban telt, még éneklésre is volt energiájuk a lányoknak. Az utolsó szakaszon, az arra vállalkozóknak bátorság próbát rendeztünk. Egy sötét erdő részen tehették próbára magukat a táborozók (igény szerint világítással). A hotelbe visszaérve, mivel 11 órára érkeztünk meg, csendkirályt játszottunk. A lányok becsületére válik, hogy igazán diszkréten vonultak be a szobájukba.
A reggeli szobaszemle után a fantasztikusan népszerű, frenetikus "gyümölcsös" névre hallgató játékunk volt soron. A következő gyümölcsöket kellett megtalálni: datolya (Zsani), avokádó (Kriszti), pomeló (Attila), piszke (Éva néni), málna (Gabi), ribizli (Andi). Ezúttal egy kis kiegészítéssel játszottuk, csak úgy kapták meg a lányok az aláírásunkat, ha valamilyen apró feladatot hajtottak végre.Itt is volt néhány tanulság:
- a lányok nem tudják felsorolni a hét törpét (ezt kérnénk majd otthon átvenni velük! :) )
- nem tudnak grimaszolni (ez hogy lehet?)
- nem tudják a lépéseket, na ezen a ponton rögtön beterveztünk egy kisebb balett-elméleti órát
- nem tudják a Harry Potter szereplőinek nevét sem (pedig azt hittük ezek könnyű kédések lesznek)
A gyümölcsös játék után maradt még kis idő ebédig (bableves - krumplistészta), így egy új játékot próbáltunk ki, melynek fantázineve "ölbeülős" lett. Ennek szabályai szerint: a lányok körben ülnek, a kör közepén egy üveg van, amit megpörgetnek. Akire mutat az üveg szája, az eggyel jobbra ül. Így aztán egy idő után egymás ölében kötnek ki. (lásd képek)
Ezután jött a már említett ebéd.
Majd sajnálatos módon két lánykát is el kellett vinnünk a gyermekorvosi rendelőbe (itt majdnem azt írtam, hogy az állatorvoshoz, talán mert annyiszor hallottuk, hogy ez az orvos, egy "állat" volt. :)) Kovács Dóri torokfájásra panaszkodott, Merci a pocakját fájlalta, de csak a torokfájás bizonyult valódi betegségnek. Az orvos le is szúrt bennünket túlzott aggodalmaskodásunkért.
Míg Gabi és Éva néni a gyermekorvosi rendelőben küzdött a doktornővel, a többi lány rögtönzött balett-elmélet órán vett részt,
majd a medencénél pihente ki fáradalamit egészen vacsoráig.
Vacsora után az ebédlőben táncoltunk sokat, többek között a forgások után belevágtunk az idei tábortáncokba.
Vasárnap sem pihentünk meg, mint a Jóisten, szorgoskodtunk, játszottunk sokat. Reggeli után rögtön helyismereti vetélkedővel kezdtünk. A kisorsolt csoportok Balatonszárszó főteréről indultak küldetésükre egy-egy felnőtt társaságában.
A következő feladatokat kellett teljesítenie a csoportoknak:
1. Megtalálni és lefényképezni a József Attila Emlékmúzeumot.
2. József Attila első sírját megkeresni, s ha megtalálták, egy fényképpel bizonyítani.
3. Megtudni a szárszói evangélikus üdülő címét.
4. Megtudni, hol lehet a városban konyhai kézi robotgépet venni.
5. 3 üzletből bélyegző lenyomatot szerezni.
6. A Coop-ban kapható Coop márkájú szénsavas ásványvíz és csigatészta árának felírása.
7. Egy fagyizóban megtudni, milyen márkájú porból készítik az ott árusított fagylaltot.
8. A hajóállomás alapításának évét megtudni.
9. Egy egyenruhás emberrel közös fotót készíteni.
10. A szárszói Általános Iskola címét megtudni, majd ott egy képet készíteni.
11. A szárszói Gyermekorvosi Rendelő címét megtudni.
12. József Attila emlékművet (?) lefényképezni és róla egy verset leírni...
Több tanulságot is leszűrtünk a játékból. Sorolom:
- a lányoknak (tisztelet a kivételnek), nagyon nehezen jutott eszébe, hogy a járókelőktől kérdezzenek [mikor ezeket a sorokat írom, hallom az éppen érkező új táborozók okítását: "senki idegennel nem állsz szóba!"]
- ha megyünk valahova, szeretnek a felnőttre hagyatkozni, így fordulhatott elő, hogy egy-két csoport nehezen találta meg az utcánkban lévő Emlékmúzeumot, ami mellett mindennap elsétálunk... :o)
- mindig illedelmesek, ha információt, segítséget kapnak, mindig megköszönik
- ha mégis kérnek, kérdeznek, már nem szégyellősek
- a hosszú sétákat nehezen bírják!
A csapatok beérkezése után gyorsan visszamentünk a Hotelbe ebédelni, majd a sok gyaloglástól kitikkadt társaságot levittük végre a Balatonhoz fürödni!!! Volt nagy móka, kacagás, palacsinta- és jégkrém-evés! Itt kell megjegyeznünk, hogy mi igyekszünk kímélni a lányok pénztárcáját, de ez makacsságuk és krónikus csoki-, chips-, és vattacukor éhségük folytán szinte lehetetlen küldetés...!
Vacsi után a lányok lépéskombinációkat mutattak be a ház népe előtt. Nagy sikerük volt, szokás szerint.
Majd gyors szépítkezést követően az esti diszkó is beindult!
Ma az első reggelink után bementünk a központba, ahol felfedeztük magunknak a főteret és a főbb szuvenírboltokat is.

Séta közben a korábban a blogon javasolt egyik izgalmas játék megvalósítása körvonalozódott a fejünkben, de erről bővebben holnap...
Ebéd után (gasztronómia iránt érdeklődő szülők kedvéért: zöldborsóleves és "tejfeles szelet" tésztával volt a menü) a lányok bátrabbik fele kipróbálta a medencét, ami most csak az övék lehetett. Igyekeztünk rövid időn belül kiparancsolni a csajokat, megelőzendő az esti torokfájást, de ők a parton is megoldották a vagánykodást: kergetőztek (szigorúan csak a füvön) és dobálták egymást (szigorúan csak a medencébe :o).
Néhányan be is mentek felöltözni, de néhányan (jóóó, csak az Ági) mégis a vízben landoltak aztán... (ld. kép) OK., ebből nem csinálunk rendszert!
A zuhanyzás-hajmosás-szárítkozás hármasát tánc követte; az órát most a hotel közös udvarán tartottuk a tábor területén lakó fiúk nagy örömére.
Majd játszottunk is kicsit. Első játékunk "Roland" névre hallgatott, és igen rafinált. Magyarázom a képeket: az első képen a csajok körben állnak, középen Gabi, aki egy-egy fiúnevet súg mindegyik fülébe. Az ismertetett szabály szerint, aki a kapott fiúnevet hallja, az igyekszik minél gyorsabban leguggolni, míg szomszédai minden erejükkel igyekeznek állva tartani őt. Ha pl. én az Ádám nevet kaptam volna, szaporán leggugolnék, de történetesen a csapat háromnegyede a Roland nevet kapta, így szépen mindenki fenékre pottyant ld.kép! :o)
A tábori játékok sora a "Mi változott?"-játékkal folytatódott.
Alex és Gerebes Viki voltak a megfigyelők, akiknek a csoportjukon történt összes változást regiszrálniuk kellett (helycseréket, cípőcserét, frizuraváltozást stb). Nem volt könnyű dolguk, ez magyarázza a képen látható tanácstalan arcukat...
Az öltözködést a nagy öltöztetős-játékunk követte, amit régi táborosaink jól ismernek, és szeretnek is. Ekkor párosával kell a pár egyik tagjának csomagjaihoz vonulni, majd adott időre a csomagból minél több ruhát ráaggatni. Idén Adorján Nikiék bizonyultak a legügyesebbnek és leggyorsabbnak 44 (!) ruhadarabbal!
Végül az egyik legnépszerűbb játákunkkal zártuk a sort. A lányoknak az általunk elrejtett cetliket kellett megkeresniük, most egymással összekötött kézzel. Volt nagy tanakodás, mászkálás és járkálás...
Nem sok jót ígértek mára az időjósok, de azt meg is kaptuk csőstül. A gyülekezőnél (rajtunk kívül) még csak a felhők gyülekeztek, de a buszút közben már az esőt is a nyakunkba kaptuk.
Az út amúgy eseménytelenül telt, a gyerekek jól viselkedtek és nem hagytunk el egyet sem közülük! Csupán egy kis gikszer történt ( elvégre rólunk van szó): kissé eltévedtünk. A nagy busszal róttuk töretlenül Balatonszárszó utcáit, de a végén fény derült a rejtélyre: az egyetlen jelöletlen utca volt az úticélunk.
Érkezés után hamar kiosztottuk a szobákat, majd újraosztottuk őket, és egy végső csere, illetve ágyutaztatás után az elfoglalt szobákban berendezkedtünk.
Nagy nehezen elütöttük az időt vacsoráig, egy-két ismerkedős és a szokásos gubancolós mókánkkal, majd vacsora után felelevenítettük az évzáró táncait.

Utána felütötte a fejét a táborban a kétoldali akut anyahiány (Noémi részéről) és egy kisebb hőemelkedés (Zsófi részéről). Sajnos az utóbbi hazamenetellel végződött, de ha igaz, hétfő délutánra várjuk vissza szeretettel Zsófit.
A TÁBORHELY MINDENKITŐL KÉR ORVOSI IGAZOLÁST, ARRÓL, HOGY EGÉSZSÉGES!!!
Lehet ötletelni a komment-részben, milyen játékokat szeretnétek idén játszani, vagy mi az, amit biztosan nem!
Ez nem jelenti azt, hogy tuti lesz, amit szeretnétek, de lehet, hogy megtetszik a játék nekünk is! :o)
KriAnGa Tábor 2009
2009.07.10 - 07.16
Balatonszárszó
2009.07.10-én találkozó: 10:30, Erzsébeti Interspar parkoló (indulás: 11:00)
visszaérkezés: 2009.07.16., Interspar parkoló az időpont forgalom függő
(14:00-kor indulunk Szárszóról)